A lisztérzékenység néven is ismert autoimmun betegség elsősorban a vékonybélben fejti ki káros hatását. A kórkép genetikai hátterű, de a belobbanását környezeti provokáció váltja ki, nevezetesen a gluténtartalmú ételek fogyasztása. Ebből adódik, hogy a betegeknek gluténmentes étrendet kell követniük, vagyis nem fogyaszthatnak búzát, rozst, tönkölybúzát, zabot, árpát, kamutot vagy ezek keresztezett változatait.
A vékonybél glutén – vagyis annak egyik alkotóeleme, a gliadin – által kiváltott krónikus gyulladása a nyálkahártya és a bélbolyhok pusztulásához, végső soron pedig felszívódási zavarok kialakulásához vezet, így a szervezet nem kapja meg a szükséges tápanyagokat. Klasszikus, kezdő tünetei a heves és sokszor fájdalmas emésztési zavarok, puffadás és a hasmenés, mivel sem a zsírok, sem a fehérjék nem képesek felszívódni a szervezetben. Ez sajnos a vitaminok és nyomelemek hasznosítását is gátolja, így egyre több és kínzóbb hiányállapot lép fel.
A tudomány mai állása szerint a cöliákia nem gyógyítható, ellenben megfelelően előírt és betartott étrenddel teljesen tünetmentessé tehető. Ennek eléréséhez komoly fegyelmezettségre van szükség, a diéta szigorú, nem enged meg kilengéseket. Ráadásul az elégtelen bélflóraműködés miatt laktózérzékenység vagy ételallergia is megjelenhet kísérőtünetként.