Bolti kisokos, avagy a címkeolvasás művészete

Bolti kisokos, avagy a címkeolvasás művészete

Nyomtatás

A bevásárlás a mindennapi rutinunk része. Ha teljesen egészségesek vagyunk, akkor rém egyszerű dolgunk van, hiszen gyakorlatilag bármit megvehetünk, amit épp megkívánunk. Ám ha az egészségi állapotunk miatt speciális étrendhez vagyunk kötve, már nem pakolhatunk akármit a kosarunkba. Noha az élelmiszerüzletekben kapható termékek egy részén feltüntetik, ha glutén-, laktóz- vagy egyéb intoleranciában, allergiában szenvedők számára kerülendő a fogyasztásuk (sőt, a nagyobb láncokban külön részlegeket is találunk a „menteseknek”), az árucikkek zömével bizony továbbra is az a helyzet, hogy mindenképp érdemes elolvasni az összetevőket felsoroló apró betűs címkét is. Negatívan és pozitívan egyaránt csalódhatunk: lehet, hogy megkívánunk egy dobozos jégkrémet, és hiába hinnénk egy fagylaltról, hogy alapból gluténmentes, az összetevői között mégis találunk tiltólistásat. De ugyanígy megeshet, hogy valamilyen terméket tiltottnak vélünk, ám a címke átböngészése után rádöbbenünk, hogy mindezidáig feleslegesen fosztottuk meg magunkat az élvezettől. Szóval, ha gluténérzékenyek vagyunk, merüljünk el a címkeolvasás bugyraiban!

A törvényi szabályozás

Ami az előrecsomagolt élelmiszereket illeti, ezeken ma már kötelezően fel kell tüntetni, ha olyan gabonafélék is vannak az összetevőik között, amelyek glutént tartalmaznak, vagyis búza, rozs, tönkölybúza, kamut, zab, árpa, valamint ezek keresztezett fajtái. A felsorolt gabonák semmilyen formában sem fogyaszthatók, így a pehely, a korpa, a puffasztott és egyéb változataik sem kerülhetnek bele a cöliákiás betegek étrendjébe, ahogy a belőlük készült tészták sem. És nem is akárhogyan kell feltüntetni a lisztérzékenyekre veszélyes tételeket, hanem egyértelműen kiemelve, azaz eltérő betűtípussal, stílussal vagy valamilyen háttérszínnel. Ami a nem előre csomagolt élelmiszereket illeti, a törvény esetükben is kötelezően előírja a tájékoztatás valamilyen formáját, vagyis a vásárlónak tudnia kell, hogy egy adott termék veszélyt jelent-e az egészségére.

Hogyan néz ki ez a gyakorlatban?

Leginkább a sűrítőanyagok vagy az adalékanyagok tengerében lehet elveszni. Ha valamiben a következőket látod a hozzávalók listáján, azt bátran fogyaszthatod: szentjánoskenyérmag liszt, utifűmaghéj vagy őrlemény, guarmagliszt, kukorica, rizs, tápióka, burgonyakeményítő vagy -pehely.

Amaránt, quinoa, hajdina, kókusz, manióka, köles, gesztenye, zöldbanán, mandula, tökmag, lenmag, rizs, kukorica, cirok és minden hüvelyesből készült liszt szintén jöhetnek. Legtöbbször búzakeményítő szerepel a címkéken, de ha külön feltüntetik, hogy gluténmentes búzakeményítőről van szó (ugyanis létezik ilyen is), akkor ezt is fogyaszthatjuk, és ugyanez vonatkozik a gluténmentes zabra is.

Bármiféle származékai az alábbi négynek: búza, árpa, rozs, zab egyértelműen kerülendő és szigorúan tilos. Egészen pontosan az összes következő ezeken kívül: bulgur, durum búza, tönköly és tönkebúza, kamut, tritikálé, alakor, bulgur, kuszkusz és maláta.

Alapvetően elég kevés terméket látnak még mindig el a nemzetközi gluténmentes jelzéssel, ez pedig azért van, mert csakis ezen termékek esetében garantált, hogy glutént és származékait nem feldolgozó üzemben készült.

Azonban rengeteg más termék is lehet gluténmentes, ami annyi kockázatot jelent, hogy ezek viszont olyan üzemben készültek, ahol más, glutént tartalmazó termékeket is előállítanak, és emiatt esetlegesen szennyeződhetnek. Erre azonban a címkén mindenképpen felhívják a figyelmet. Rengeteg készétel sorakozik a polcokon, amik alapvetően nem tartalmaznak glutént, de például sok csokoládéba tesznek árpamalátát, ami már tiltólistás. Ha a puffasztott ropogtatnivalók között böngészünk, akkor egy sima kölesgolyó, vagy puffasztott rizs, chips is lehet keresztszennyezett. Bármilyen panírozott termék kizárt, hiszen ezekhez nyilván glutént tartalmazó zsemlemorzsát használtak fel.

Folytassuk túránkat a hűtőpultok körül! A felvágottak közül a párizsi, a virsli és a kenőmájas a leggyakoribb veszélyforrás. Ezeket még mindig sokszor szeretik dúsítani valamilyen gluténszármazékkal. Felvágottakat soha ne a hűtőpultból, dekára vegyünk, hanem előrecsomagolt változatát. Így egyrészt megbizonyosodhatunk róla, hogy mit tartalmaz a termék, másrészt nincs egy helyen tárolva a többi, esetlegesen gluténtartalmú felvágottal.

Az ízesített joghurtok, pudingok szintén veszélyforrások lehetnek, különösen a pudingfélék, hiszen ezeket is sűríthetik gluténtartalmú keményítőkkel. Ha pedig már itt tartunk, akkor gondolom egyértelművé vált, hogy a zacskós szószok, levesporok, pudingporok gyakorlatilag mind tartalmaznak búzakeményítőt. Csak ha sok időnk van, akkor kezdjünk neki a boltban ezen címkék böngészésének, de ha jót akarunk magunknak, ezeket a termékeket kizárólag gluténmentes boltokban vagy webshopokban vásároljuk meg.

És egy utolsó jó tanács: időről időre, ha nem is minden alkalommal, de ellenőrizd a már jól bevált termékeken a címkét újra, mielőtt a kosaradba teszed, mert bármikor változtathatnak a hozzávalókon!

Címkék: