Ismét indul a tanév. A legtöbb szülőnek ez mindössze annyit jelent, hogy beszerzi a tankönyveket, tanszereket, reggelente pedig elindítja iskolába a gyerkőcöt. Korántsem ilyen egyszerű a dolga azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke valamilyen érzékenységben szenved, különösképpen a gluténérzékenységben érintettek.
A legalapvetőbb dolog, ami ugyanis másoknak teljesen kézenfekvő - a napközbeni étkeztetés - nem kevés fejtörést okoz a szülőknek, akik szereték biztosítani gyermekük teljes értékű és változatos étkezését gluténmentes variációkban is. De kezdjük az elején, hogy hol is vannak a nehézségek, amiket az érintett szülők szinte mind megtapasztaltak már:
1. Biztosítják a menzán a külön menüt vagy naponta vinni kell az ételt?
A legtöbb városban megoldható, és biztosítani is kell a diétás ételt azoknak, akik ezt szakorvosi igazolással támasztják alá. Azonban vidéken, sajnos ez a gyarkorlatban nem megoldott és a szülőknek minden nap vinni kell a gluténmentes menüt gyermekének. Ez általában reggelit, 2 fogásos ebédet és uzsonnát jelent. Az ebéd megtervezése önmagában sem egyszerű, egyrészt azért mert igazodni kell az iskolai menühöz, másrészt ez minden este legalább egy órát vesz igénybe a szülőtől, hogy elkészítse, összekészítse a másnapra esedékes ennivalót. És akkor nem beszéltünk még arról, hogy az ebédet nagy eséllyel mikrózva kapja gyermekünk. Persze lehetne fokozni még a dolgot, de ne menjünk olyan messzire.
Vegyük alapul azt a szerencsés helyzetet, hogy az iskola biztosítja az egész napi gluténmentes étkezést. De tegyük a kezünket a szívünkre: ugye mindenki látott már marganinban úszó, mindössze egy szelet fonnyadt paprikával tűzdelt és ismeretlen szelet felvágottnak jó indulattal nevezhető valamivel kombinált szendcsicset? Van egy jó hírem és egy rossz a gluténmentes iskolai uzsival kapcsolatban: a felvágottak - lévén hogy gluténmentesnek kell lenniük némileg jobb minőségűek. A rossz hír maga a kenyér...bizonyos kerületekben a fővárosban is találkoztam olyan esettel, hogy bizony mindezt abonett kenyér vagy más helyeken puffasztott rizsszelet formájában oldják meg. Fogyókúrázóknak kifejezetten ajánlott, ám fejlődésben lévő gyerekeknek, minden nap... hát nem is tudom.
Persze lehetne taglalni tovább, és persze nem-diétás étkeztetésben is találkozni érdekes esetekkel. Így nem csoda ha a legtöbb gyermek táskájában még mindig ott lapul a jó öreg uzsonnásdoboz! Ehhez itt találsz tippeket, amiket gyorsan elkészíthetsz és beszerezhetsz bárhol!
2. Iskolabüfé, mint veszélyzóna
Az iskolabüfé nemcsak a gluténérzékenyeknek okoz fejfájást, minden szülőnek azt hiszem. Általában ugyanis nem az aznapi péksüteményt, szendvicset szerzik itt be a gyerekek a zsebpénzükből, hanem nasikat. Ez nyilván nagyon egyszerűen ki lehet küszöbölni - egy ideig - úgy hogy nem adunk zsebpénzt a gyereknek. Ezt azonban nem lehet a végtelenségig folytatni, így érdemes rászoktatni gyerekünket is a címkék olvasására és a tiltólistás összetevők ismeretére. Például keményítőt szinte mindenbe tesznek, de nem mindegy milyet, mert van olyan amit gluténérzékenyek is ehetnek. Ezt a gyereknek is ismernie kell, hiszen nem mindenre írják rá, hogy gluténmentes. Ismertessük meg a gluténmentes élelmiszerekre felbiggyesztett piktogrammot gyermekünkkel. Így ha automatából is vásárol valamit, felismeri, hogy eheti-veheti-e vagy sem. A legjobb módszer, ha elvisszük magunkkal vásárolni és gyakoroltatjuk vele a gluténmentes élelmiszerek beszerzését. Persze időbe telik először elolvasni a cimkéket, de hasznos, így tudja, ha vendégsében van, mi az amit megehet, felvágott, csoki, puding, müzli, rágcsálnivaló amit ő is megehet a kölesgolyón kívül.
3. Iskolai szülinapozás az osztályban
Ha hivatalosak vagyunk szülinapi zsúrokba, a helyzet viszonylag egyszerű. Előre fel tudunk készülni az eseményre, vagy a fogadó szülő gondoskodik a gluténmentes csemegéről és tortáról vagy desszertről vagy mi magunk visszük gyermekünkkel együtt a szülinapi zsúrra.
Azonban a mai napig előszeretettel ünneplik meg a gyerekek a szülinapjukat az iskolában is. Tortát és vagy nasikat visznek be amikből megkínálják társaikat. Mindenki boldogan habzsolja be a finomságokat, kivéve az ételérzékeny gyerekek. Tudják, hogy nem ehetnek belőle és szomorúan tudomásul is veszik. Azonban ezen helyzetek kikerülésére fel lehet készülni és minden tanár üdvözli, ha erre a célra beviszünk egy "nasidobozt" ételérzékeny gyermekünk számára. Így bármikor szülinapozásra kerül a sor, a tanár előveszi a dobozt a rejtekhelyről és odadja a mi gyerekünknek, hogy válasszon belőle egyet. Na jó, vagy kettőt. Nem szeretem az előre csomagolt sütiket, pl. csokival leöntött töltött piskótaszelet, nápolyik vagy oreo-ra hajazó gluténmentes változatok, de szuper, hogy ezeket feltalálták, mert pont ilyenekkel szoktam feltölteni ezt a bizonyos nasidobozt. Mindig több félét viszek be, hogy legyen miből választani. Nem romlik meg és bármikor kéznél lévő sütiféleség.
4. Szakorvosi igazolás
Végül, de nem utolsósorban ne felejsd el benyújtani az iskolai dietetikushoz vagy az étkeztetést üzemeltető intézményhez az érvényes szakorvosi igazolást gyermeked ételérzékenységére. Ezt általában csak egy évre adják ki az orvosok, így mindig ellenőrizd, hogy érvényes-e még az új tanévre vonatkozóan is. Mivel a gasztroenterológiákon hónapokat is kell várni időpontra, így érdemes előre ellenőrizned. Magánklinikákon és rendeléseken nyilván hamarabb kapsz időpontot, de ott is gyarkan 2-3 hét a várakozási idő. Nem érdemes tehát az utolsó percre hagyni a dolgot!
Amennyiben azon szülők közé tartozol, akik maguk állítják össze és készítik el gyermekük heti menüjét, itt találsz egy hasznos eszközt, amivel megtervezheted mindezt!
Irány a suli!