Az oviban és az iskolában mindent elkövetsz, hogy ne találkozz össze a pedagógusokkal. A szülői értekeztelen lesütött szemmel lapulsz nehogy téged sorozzanak be farsangi jelmez varrásra/készítésre/beszerzésre, esetleg kellék vagy díszlet gyártására, szállítására stb. Hiába igyekszik az ember valami mindig kijut a farsangból nekünk szülőknek is és általában ez sajnos nem a bulizás...
Idén is töretlen volt az ellenállásom, és ezúttal úgy tűnt siker koronázza erőfeszítéseimet. A tanárral közöltem, hogy nem tudok varrni, a férjem épp külföldön van és így tovább. Egészen addig amíg a saját gyerkőc nekem nem szegezte azt a kérését, hogy farsangkor szeretne fánkot enni.
Ez "övön-aluli" volt, főleg mert gluténmentesben kell alapból gondolkodnunk. Végigfutott a hátamon hideg, ezt ugyan mégsem tilthatom meg neki, és azt sem mondhatom neki, hogy nem tudok ilyet készíteni. Eszembe jutottak gyerekkori emlékképek a nagyi konyhájából. Isteni fánkokat sütött nekünk farsangkor (vagy tulajdonképpen bármikor képes volt rá ha kértük) finom, házi sárgabaracklekvárral. Amennyire pedig emlékszem - az ízén kívül - iszonyúan bonyolult volt elkészíteni. Legalábbis annak tűnt.
A hozzávalókat csakcsak összeállítom, de volt egy dolog amit a neten sem találsz: a rutin. Egy farsangi fánk eseténél így nekifutni egyenlő a teljes kudarccal. Napokig bosszantott a dolog, így nekiveselkedtem. Nem titok: volt pár nekifutásom. Tudtam milyen állagúnak és ízűnek kell lennie annak a fánknak amit utoljára a nagymamámnál ettünk, de gluténmentes lisztekből ezt összehozni...Nem árulom el hanyadszorra sikerült. Az egyik próbálkozásom alkalmával a gyerkőc beszólt: "anya ez a tészta nem is olyan színű mint a fánk..." Hát persze, mert raktam bele hajdinalisztet és egy kevés zöldbanánlisztet is kicsim! (pedig higgyétek el ekkor már nagyon közel jártam a tökéletes formulához!) Ekkor jöttem rá, hogy ezúttal el kell engednem a gluténmentes fánk egészségtudatos vonulatát, és ha farsang, meg fánk, akkor legyen igazi! Vagyis majdnem olyan, mint az igazi, mert ne feledjük: zéró búzaliszt!
Sok szónak is sok a vége: megszületett a farsangi fánk amit leginkább hasonlít a nagymamám féléhez, méghozzá gluténmentesen. (Így ráadásul elmúlt lelkiismeret furdalásom is a jelmezvarrók előtt.) Ha Ti is szeretnétek megjutalmazni magatokat vele, itt nézhetitek meg az elkészítését!
Próbáljátok ki, higgyétek el "jó buli" lesz! :-)
