Manapság könnyű utánajárni, hogy mi okozza egészségügyi panaszainkat. Elég csak beírni a keresőbe és pillanatok alatt megtudunk mindent a vélt betegségünkről, olyannyira, hogy sokszor már fel sem keressük az illetékes szakorvost, hiszen mi magunk válunk azzá néhány tudományos cikk vagy hatásvadász blog elolvasása után. Igen az utánajárás szuper dolog, minthogy az is, hogy ennyi információ áll a rendelekzésünkre. Azonban ugyanez a mai orvosok rendelkezésére áll, csakúgy, mint a legújabb és leginnovatívabb megoldások a nagyvilágból, amellyel ők is folyamatosan bővítik szaktudásukat. Ezért ha bármelyik az alább felsorolt egészségproblémával szembesülsz, irány az orvos!
Vegyünk hát néhány olyan betegséget, ahol érdemes elgondolkodni azon, hogy a gyökerét a gluténnél kell keresnünk:
vérszegénység, menstruációs zavarok, ekcéma, reflux, szorongás, depresszió, fáradékonyság, puffadás, hasi fájdalmak, gyomorfekély, felszívódási zavarok, bélvérzés, Crohn-betegség, károsodott fogzománc, hajhullás, hiperaktivitás, figyelemzavar, csontritkulás és még sorolhatnánk. Ha mindennek pontosan le akarnánk vezetni a tudományos hátterét és miértjét, akkor arra több könyvnyi anyag kellene, de ha érdekel és belemélydnél, akkor ezekből a könyvekből érdemes tájékozódnod.
Mi a teljesség igénye nélkül kiemelünk néhányat, a fenti szakirodalomra támaszkodva és gyorsabb információszerzés érdekében, hátha épp nálad aktuális a dolog és tudtunk segíteni.
Babavárás, meddőség
Amikor már végigjártad az összes lehetséges és ismert okot, hogy miért nem jön a baba vagy miért nem sikerül megtartanod, akkor te is a megmagyarázatlan meddőségek esetei közé tartozol. Nos, itt máris megemlítenénk, hogy a gluténérzékenység nem csak veleszületett, genetikai vonalon jöhet, és nem csak gyerekkorban alakulhat ki, hanem felnőtteknél, felnőttkorban is. A gluténérzékenységnek is vannak különböző típusai attól függően, hogy a tünetek mennyire aktívak vagy lappangóak, nem felismerhetőek és legújabban megjelent a nem cöliákiás glutén szenzitivitás, ismertebb nemzetközi nevén, az NCGS. A gluténérzékenység vagy cöliákia azért is veszélyes leginkább, mert egyrészt a népesség legalább 1%-a érintett, másrészt sokszor és sokáig tünetmentes tud lenni, miközben a háttérben a "láthatatlan" egészségkárosító, autoimmun folyamatok már beindultak. Ezt azért fontos tudni, mert a kezeletlen gluténérzékenység, nemcsak a vashiányon és folsavhiányon keresztül világíthat rá a teherbe esés nehézségeire. Kezdjük a békonybélnél. A glutén első körben károsítja a vékonybélben lévő bélbolyhokat, amik alapvető fontosságúak a táplálék, így tápanyagok, vitaminok felszívódásában. Időbe telik mire beáll egy olyan számunkra láthatatlan állapot, amikor ezek a bélbolyhok annyira károsodnak, hogy a táplálék gyarorlatilag emésztetlenül halad tovább a vékonybélen, és a tünetek megjelennek a "felszínen" is. Például, hasmenés, zsíros széklet, hajhullás, fogzománc károsodás, vashiány, folsavhiány, fáradékonyság, ekcéma stb. Összességében kialakul egy komolyabb vitamin és tápanyaghiány a szervezetben, ami persze kihatással lesz immunrendszerünkre, ami így ebben a formában védtelenné tesz bennünket a betegségekkel szemben. Amellett tehát, hogy ilyen tünetek alakulhatnak ki később, okvetlenül végeztess el egy gluténérzékenységi teszet (lehetőleg akkor amikor még az étrendet részét képezi a glutén, hogy kimutatható legyen, ha érzékeny vagy) még a babavárás előtt, hiszen a fel nemismert vagy nem kezelt gluténérzékenységgel a háttérben kilencszeres kockázatnak lehetsz kitéve spontán vetélésre és a magzati fejlődésben való visszamaradottság kockázata pedig 3-6-szor nagyobb. Ha tapasztalsz menstuációs zavarokat is és/vagy emésztési problémákkal küzdesz, mindenképpen fordulj szakorvoshoz, és kérj kiterjedt vértesztet, gluténre vonatkozóan. Érdemes mindezt azelőtt, mielőtt lombikprogramba vágsz, kiegészítve egy inzulinrezisztencia vizsgálattal is. Sok esetben ugyanis az inzulinrezisztencia is már egy felszíni tünete a gluténérzékenységnek. Összességében olyan állapotra kell hozni a tested, hogy az elegendő tápanyagot biztosítson a új pocaklakónak, de ha te magad vitaminhiányban esetleg súlyosabb tápanyaghiányban szenvedsz, mert nem tudod felszívni azokat, akkor állj le mihamarabb a gluténról (csak a tesztek elvégzése után) és számolj rá legalább három hónapot amíg teljesen kiürül a szervezetedből az allergén.
Figyelemzavar, hiperaktivitás
Egy nagyon kényes témához értünk. Egyre gyakoribb ugyanis, hogy szembetaláljuk magunkat a fenti kifejezésekkel magyarázatul gyermekünk, vagy ismerettségi körükben előforduló gyermek tanulási és viselkedési problémáira. Az ADHD néven is ismert jelenség hazánkban is egyre felismertebbé kezd válni, és kezelésére leggyakrabban gyógyszereket alkalmaznak. Pontosabban olyan stimulánsokat, amik ugyan javítják az életminőséget, ugyanakkor szorongáshoz és függőséghez is vezetehetnek. Most pedig kanyarodjunk egy kicsit az autizmus irányába. Az ASD -ben, azaz autizmus spektrumzavarban szenvedőknél kimagaslóak - 45 százalékánál előfordul - az emésztőrendszerbeli problémák. Ez persze nem azt jelenti, hogy mind a cöliákiára vezethető vissza, de az autista gyerekeknél egyértelműen nagyobb az előfordulása a gluténérzékenységnek. Számos kutatás irányul arra, hogy a fenti betegségek vizsgálatakor, érdemes egy gluténérzékenységi vérvizsgálattal is kiegészíteni a kezelést. Ha a fenti betegségek mellett beigazolódik, hogy gyermekünk gluténérzékeny, akkor ugyanis az étrend váltással visszafordítható számos pszihológiai és neurológia zavar is. Itt ugyan fontos szerepet kapnak még a jó minőségű étrendkiegészítők (DHA) és probiotikumok is, de van remény. Ha nem hiszed itt az ideje mélyebben utánaolvasni a legújabb kutatási eredményeknek és statisztikáknak.
Migrén, fejfájás
Elég gyakori eset, hogy az emésztési problémákon felül a gluténérzényekek (akik még nem tudnak arról, hogy azok) gyakori fejfájásra, migrénre panaszkodnak. A szörnyű, hogy ez a tünet a gyerekeket sem kíméli. Olyannyira, hogy a cöliákiás gyerekeknél kétszer olyan gyakori a fejfájás és migrén, mint nem cökiákiás társaiknál, és ez az egyik leggyakoribb tünet is egyben. Tehát ne hagyjuk figyelmen kívül, ha gyermekünk vagy saját magunk ilyen panaszokkal találkozunk. Ha pedig már gyógyszereket szerdünk migrénre, és annak hatására sem csökkennek jelentősen a tünetek, kezdjünk gluténmentes diétába. De ne várjuk azonnal a csodát! Ennek idő kell, hónapok. Kutatások szerint hat hónapos gluténmentes diétát követően a tünetek ritkulnak, majd megszűnnek.
NOOO Gluten - GO Gluten-free!
Ha hasznosnak találtad rövid összefoglalónkat, vagy legalábbis gondolkodóba ejtettünk, azt javasoljuk, olvass utána bővebben, keress fel egy jó szakorvost, végezztess vértesztet vagy geneteikai tesztet vagy vegyél egy patikai gyorstesztet gluténre vonatkozóan. Ha valahol nem kapsz kielégítő választ, keress fel másik szakorvost, dietetikust stb. Az életedről van szó, ne légy rest megtalálni azt akinél a legjobb kezekben érzed magad.
Azonban egyre figyelj! (Igen, most jön az a rész, amit egy csomó női magazin is megír) A gluténmentes étrend nem egyenlő a megszokott pékáruban, búzában, gazdag megszokott étrendünk gluténmentessé tételével! Mivel a legtöbb gluténmentes liszt magasabb szénhidráttartalommal bír, mint a sima búzaliszt, és rostszegény is általában, így törekedj arra, hogy gluténmentes pékáruból is kevesebbet fogyassz, vagy pedig nagyon egyensúlyozd ki megfelelő rostokkal, rostbevitellel.
Csakis így lesz a gluténmentes diéta egészséges is. Ételek mellé ugye mondani sem kell, hogy kenyeret ne fogyasszunk még, és ha tehetjük cseréljük a keményítődús köreteket is táplálóbb, rostban gazdagabb változatra. Állj át egy izgalmasabb étrendre, ami túlmutat a reggeli szendvicsen és péksütin vagy a "natúrcsirkemellsalátával" berögződésen és légy Te is egészségesebb!
(Források: Dr. David Perlmutter: Gabonaagy; Szendi Gábor: Paleolit táplálkozás)
